|
Jegyezze meg: Ha bármilyen technikai problémája van, kérjük, nézze meg a gyakori problémák megoldásai t, vagy írja le, milyen problémával küzd. Ha további kérdései, vagy megjegyzései vannak, kérjük, írjon emailt implicit@wjh.harvard.edu.
- Befolyásolhatja az eredményeket az a sorrend, ahogyan kitöltöm a két részt? Először az egyik kategóriához kellett társítanom a kellemes szavakat. Majd nehéznek találtam, mikor később a másik kategóriához kellett hozzátanulnom a kellemes szavakat.
Válasz: Amilyen sorrendben következnek a feladatrészek egymás után, az néhány teszt esetében hatással van a teljes eredményre. Ugyanakkor ez a különbség kicsi, és a teszt nemrégiben történt változtatása erősen lecsökkentette a sorrendi hatást. Ezért a sorrendi hatás miatt a weboldalon megjelenő IAT tesztfeladatok sorrendje véletlenszerűen meghatározott. Minden feladatnál ügyelünk arra, hogy a tesztkitöltők felénél biztosítsuk az A után B sorrendet, másik részüknél pedig a B után A sorrendet. Ezzel a módosított szabállyal a sorrendnek minimális befolyása van a feladat teljesítésére nézve. Ha szeretné ellenőrizni, hogy a sorrend hoz-e különbséget az Ön esetében, elvégezheti a tesztet még egyszer, és még egyszer, ha fordított sorrendben szeretné az ingereket kapni. Ha elvégzi a tesztet kétszer különböző sorrendben, és különböző eredményt kap, eredményének legközelebbi becslése a két kapott érték között van. Ha további információra van szüksége a sorrendi hatással kapcsolatban, nézze meg ezt az oldalt ezt a cikket (Nosek, Greenwald, & Banaji, in press).
- Hogyan méri az IAT az implicit attitűdöket?
Válasz: Az IAT azt kéri Öntől, hogy kapcsoljon össze két fogalmat (pl.: fiatal és jó, vagy idős és jó). Minél szorosabban kapcsolódik a két fogalom, annál könnyebb erre, mint egy egyszerű egységre válaszolni. Szóval, ha fiatal és jó erősen kapcsolódott, könnyebb kell legyen gyorsabban válaszolni, ha ugyanazt a választ (pl.: az ’E’ vagy ’I’ billentyű lenyomása) kell adnia erre a két fogalomra. Ha idős és jó nem olyan erősen asszociálódtak, nehezebb gyorsan válaszolni, ha ezek vannak párban. Ebből le lehet mérni, hogy milyen erősen kacsolódik a kétféle fogalom. Minél erősebben kapcsolódott, annál gyorsabban kell tudnia válaszolni. Az IAT az implicit vagy automatikus attitűdök mérésének egy módszere, ezt mutatja be a weboldal. Léteznek más eljárásokat használó módszerek, melyeket laboratóriumi kísérleteket bemutató tanulmányokban publikálnak.
- Mit jelent az, ha olyan teszteredményt kapok, amit nem hiszek, hogy jellemző rám, vagy ha ugyanazt a tesztet kétszer csinálom meg, különböző eredményt fogok kapni minden alkalommal?
Válasz: Ne gondoljon bele a tesztbe többet, mint amit tud! Ezek a tesztek nem tökéletesen pontosak, a pontosság egyik értelmében sem. Normálisnak tekinthető, hogy az eredmények - legalább enyhe mértékben - változnak két teszt megoldásakor. Erre maga is rájöhet, ha megismétli bármelyik tesztet. Arra bíztatjuk, hogy ismételje meg bármely tesztjét, melynek eredménye meglepte Önt. Ha az eredmény megismétlődik, akkor így feltétlenül megbízhatóbb az eredmény, mint az első önmagában. Ha az eredmény változik, a legjobb, ha átlagolja a különböző értékeket. Mindazonáltal, ha az eredmény szélsőségesen eltér az elsőtől (valami szokatlan értelmezést kap), azt javasoljuk, hogy ne tekintse az eredményeit ’meggyőzőnek’. Az értékelés megbízhatóságának normális szórásán felül, ismeretes, hogy az IAT eredményét befolyásolják a társas környezetben megjelenő változások és a legfrissebb élmények. Ezek a tényezők befolyásolják az esetek közötti mérések konzisztenciáját. Ha további információt szeretne a megbízhatóságról, keresse meg a következő cikket Nosek, Greenwald, & Banaji, in press. Ha további információt szeretne az implicit attitűdök és sztereotípiák alakíthatóságáról, keresse meg a következő cikket Blair, 2001.
- A vörös X-ek arra kényszerítettek, hogy olyan válaszokat adjak, amiket nem érzek helyesnek. Ez azt jelenti, hogy ez a teszt nem nekem való?
Válasz: Minden IAT-hoz tartozó instrukciós oldal listázza azokat a szavakat, neveket, és/vagy képek típusait, amelyek megjelennek az adott tesztben. Az oldal azokat a kategóriákat is bemutatja, melyekhez az adott szavak tartoznak (pl.: az oldalon olvasható, hogy „jó szavak = csodálatos, gyönyörű, boldog, élvezet, mosoly”). Mégis a teszt kezdetekor néha nem lehet világosan látni a képeket, vagy nehéz emlékezni arra, mely kategória tartozik az egyes szóhoz vagy névhez. A laboratóriumi verzióban biztosítani tudjuk, hogy minden egyes személy értse a teszt által használt kategóriákat, és az egyes kategóriákat definiáló szavakat, arcokat, vagy neveket. Ezeknek a teszteknek a weben látható verziója számára olyan tételeket választottunk ki, melyek kategóriatagságában a legtöbb ember megegyezett, és a lehető legtöbb embernél működnie kell. Ha az applet rossznak jelezte (vörös X) azokat a kategóriákat, melyekről úgy gondolja, legjobban reprezentálják az IAT szavakat, neveket vagy arcokat, s ha ez több tételnél is előfordul, akkor ez a teszt nem Önnek való, nem mér pontosan az Ön számára. Bízunk benne, hogy ennek ellenére hasznosnak találta a tesztet.
- Hol találok technikai magyarázatot az implicit társas kognícióról és az IAT-ről?
Válasz: A legelső kutatók laboratóriumaiban zajló kutatásokról szóló cikkek elérhetők a következő oldalon http://projectimplicit.net/ és a kutatók személyes honlapjain. Kezdők számára áttekintést nyújt az ’implicit szociális kogníció’ témájában a következő címen elérhető cikk Greenwald & Banaji in Psychological Review, (1995), és ebben a másik cikkben is megjelent Psychological Review (2002). Az első IAT-vel kapcsolatos publikáció ebben a cikkben olvasható Greenwald, McGhee, & Schwartz in Journal of Personality and Social Psychology, (1998). Több megjelenés alatt álló cikk Nosek, Greenwald, & Banaji (in press) gyűjti össze, mit értünk az IAT megbízhatóságán, és érvényességén. Anthony Greenwald weboldala is ad információt az IAT érvényességére vonatkozóan http://faculty.washington.edu/agg/iat_validity.htm. Megtanulhatja, hogyan készítsen IAT tesztet, valamint utánanézhet az IAT kritikájának Lane et al. (in press)
- A fiatalok automatikusan a fiatalokat preferálják. Az idősek is így vannak az idős emberekkel?
Válasz: Az eredmények szerint az idősebb emberek általában nem preferálják automatikusan saját csoportjukat, azaz az időseket. Figyelemre méltó, hogy a fiatalok preferenciája csaknem olyan erős a 60 éven felüliek csoportjában, mint a 20 év körüliek csoportjában. Hogyan lehet ez? Talán azért, mert az idősek csoportja – ahogyan a társadalomtudósok nevezik – egy ’stigmatizált’ csoport. Valamint az ’idős’ fogalom asszociálódik más fogalmakkal, melyek hajlamosak hasonlóan negatívan beállítani a fizikális és mentális teljesítményben megnyilvánuló hanyatlást. Ez azt jelenti, hogy mindenki - legyen az illető fiatal, vagy idős – valószínűleg találkozik olyan tapasztalati mintával, mely megerősíti az ’Idősekkel’ szembeni automatikus negatív asszociációkat. Végezetül, a legtöbb ember nem tartja magát idősnek – az idősekről alkotott elképzelés változni látszik életkorunk változásával! Ez a talán egészséges attitűd - amely szerint magunkat fiatalnak gondoljuk – tarthat minket távol attól, hogy kedveljünk egy olyan csoportot, melynek nem vagyunk tagjai. További információkat talál a témáról Mellott et al., 1999.
- Miért használnak arcokat a fekete és fehér csoportok reprezentációjához?
Válasz: Számos kísérletben arcok helyett tipikus fekete és fehér amerikai neveket használtunk: mint Tyrone, Malik és Jamel, melyek a fekete amerikaiakat reprezentálják; Scott, Ryan és Geoff pedig a fehér amerikaiakat. A rassz tesztek esetében a nevekkel az a nehézség áll fenn, hogy nem pontosan reprezentálják a két csoportot, különösen a fekete amerikaiakat, mert többeknek van tradicionális angolszász neve. Azt is lehet mondani, hogy a kizárólagosan fekete nevek az Egyesült Államokban a fekete amerikaiak között különös alcsoportba tartoznak, egyedülállóan ezzel az alcsoporttal összekapcsolódott sztereotípiákkal. Hogy elkerüljük a teszt bármi ilyesféle interpretációját, olyan arcokat használunk, melyek a két csoportot reprezentálják.
Laboratóriumi kísérletekben ugyanazok az alanyok kétféle Fekete-Fehér IAT-tesztet végeztek el, az egyikben ismeretlen emberek arcait használtuk (feketéket és fehéreket), a másikban neveket; azt találtuk, hogy az eredmények meglehetősen hasonlóak a két tesztben. Természetesen számos útja van egy csoport reprezentálásának (név, fizikai megjelenés, nyelv, kulturális szokások, stb.). Az arcok egy kézenfekvő választás, mert könnyű ítéletet alkotni ezek alapján, s mert nem kíván nyelvismeretet az ítéletalkotás.
- A Fekete-Fehér IAT-ben a fehérek feketékkel szembeni preferenciája egy egyszerű 'sajátcsoport-preferencia'?
Válasz: A fehér alanyok oldaláról az automatikus fehérpreferencia bizonyos értelemben jelenthet sajátcsoport-preferenciát. Mégis az automatikus fehérpreferencia több ennél, mert hasonlóan erős mértékben tetten érték az ázsiai amerikaiaknál, akik számára sem a fekete, sem a fehér nem számít saját csoportnak. Ebben az értelemben az IAT egy olyan attitűdöt mutathat meg, melyet a kultúra tapasztalati alapon tanít nekünk, mely kultúra nem értékeli nagyra a fekete amerikaiakat. Ráadásul, ha az IAT eredményei kizárólagosan sajátcsoport-preferenciát jelentenek, akkor a fekete amerikaiaknak ugyanilyen szintű automatikus preferenciát kellene mutatniuk saját csoportjukkal szemben. Tudjuk, hogy ez nincs így. A fekete amerikaiak fele automatikus feketepreferenciával rendelkezik, de a másik fele automatikus fehérpreferenciát mutat. Ezekből az adatokból azt a következtetést vonjuk le, hogy az IAT-preferencia az egyén saját automatikus preferenciájának valamilyen kombinációja, ami annak megfelelően mérséklődik, hogy az egyén mit tanult arról, hogy a szélesebb kultúra mit tart ’jónak’.
- A Rassz IAT-ben a fekete résztvevők a feketéket preferálják a fehérekkel szemben?
Válasz: Míg a fehér válaszadók többsége jobban preferálja a fehéreket, mint a feketéket, a fekete válaszadók eredményei jobban szórnak. Míg néhány fekete résztvevő jobban kedveli a fehéreket a feketéknél, mások nem mutatnak preferenciát, és megint mások a feketéket preferálják a fehérekkel szemben. A weboldalon összegyűjtött adatok konzisztensen azt tárták fel, hogy hozzávetőlegesen ugyanannyi fekete válaszadó mutat pozitív előítéletet a fehérekkel szemben, mint amennyi a feketékkel szemben. Ennek egy része értelmezhető úgy, hogy a fekete résztvevők saját csoportjukkal kapcsolatban ugyanazokat a negatív asszociációkat tapasztalják kulturális környezetükben, emellett ezzel szemben álló pozitív asszociációkat is megélnek magukkal kapcsolatban, melyeknek alapja a saját és közeli kapcsolataik csoporttagsága. További információk Nosek, Banaji, & Greenwald, 2002
- A kisgyerekek jobban kedvelik a fehéreket a feketékkel szemben?
Válasz: Naiv az az elképzelés, miszerint az újszülött csoportokkal szembeni preferenciák nélkül jön a világra, és ezeket egy előítéletes kultúrában szerzi. Frances Aboud kimutatta, hogy a gyerekek negatív attitűdöket fejeznek ki külső csoportokkal szemben. Kimutattuk, hogy 6, 10 éves, és felnőtt fehér vizsgálati személyek ugyanolyan szintű automatikus preferenciát mutatnak saját csoportjukkal szemben. Ami időközben változik, az explicit módon is kifejezett preferencia, 6 éves gyerekek nyilatkoznak a legerősebb sajátcsoport-preferenciáról, a 10 éveseknek már enyhébb, és a felnőtteknek a legkevésbé erős a sajtácsoport-preferenciájuk. Tekintse meg Baron & Banaji, 2006; Dunham, Baron, & Banaji, in press.
- Mit jelent az, ha az IAT eredményemben a következő fokozatok jelennek meg: 'enyhe', 'közepesen erős', vagy 'erős'?
Válasz: Tegyük fel, hogy Ön gyorsabban válaszol akkor, ha virágok képei és kellemes szavak vannak egy billentyűhöz rendelve, mint ha rovarok képei és kellemes szavak. Az Ön kapott eredménye úgy írható le, hogy automatikusan preferálja a virágokat. (Általában az eredmény azon fogalmak között mutat asszociációt, melyeket - ha párba rendezünk - gyors reakciót váltanak ki.) A ’gyenge’, ’közepesen erős’ és ’erős’ címkék az asszociáció erősségére vonatkoznak (pl.: milyen erősen kapcsolódik Önben össze a virágok képe a kellemes szavakkal). Mindegy, melyik IAT tesztet végezte el, ha a két különböző párosításra adott reakció sebességében megmutatkozó különbség olyan nagy volt, hogy az az Ön számára is nyilvánvaló, akkor az valószínűleg ’erős’ hatásként lesz címkézve. A ’közepesen erős’ címke is elég nagy különbséget mutat, valószínűleg azt is észrevenné. A ’gyenge’ hatás csak a statisztikai elemzés során észrevehető, Ön nem tudatosíthatta.
- A visszajelzésemben az állt: "Túl sok hibája volt, ami miatt nem tudjuk kiszámolni az eredményét." Ez azt jelenti, hogy nincs automatikus preferenciám vagy asszociációm?
Válasz: Ahhoz, hogy értelmezhető eredmény szülessen, a teszt megkíván egy bizonyos számú helyes választ. Ha a visszajelzésben az állt: 'Túl sok hibája volt, ami miatt nem tudjuk kiszámolni az eredményét', akkor az Ön tesztjének adataiból nem lehet megbízhatóan következtetni az Ön automatikus asszociációira. Ez más, mint az az eredmény, ami kicsi asszociációt mutat vagy nem mutat asszociációt; ezt úgy címkézzük, hogy 'kicsi vagy nem létező' automatikus preferencia/asszociáció.
- Mikor fog az implicit attitűd megegyezni az explicit attitűddel?
Válasz: Két oka lehet annak, hogy a direkt (explicit) és az indirekt (implicit) attitűdök nem egyeznek meg. Az egyszerűbb magyarázat, hogy a személy lehetséges, hogy nem akarja pontosan feltárni attitűdjét. Például, ha a professzor megkérdez egy hallgatót: "Szereti Ön a szappanoperákat?", a hallgató, aki tudatában van annak, hogy minden nap két órát tölt a tv előtt szappanaoperák nézésével, ennek ellenére nemet fog mondani, mert kínos volna (nem akarja) feltárnia ezt a szenvedélyét. A másik magyarázat az explicit-implicit különbözőségre, hogy a személy nem tudja attitűdjét pontosan megfogalmazni. Például, ha megkérdezik: "Szereted a törököket?", sok német azt válaszolja "igen", hogy magukat előítéletmentesnek tudják. Mindazonáltal az IAT fel tudja tárni, hogy ugyanezeknek a németeknek automatikus negatív asszociációjuk van a törökökkel szemben. (Ezt az IAT-eredményt egyértelműen kimutatták Németországban.) Azok a németek, akik ilyen választ adnak, nincsenek tudatában az implicit negativitásuknak és emiatt képtelenek explicit megfogalmazni azt. A "nemakarás-nemtudás" megkülönböztetés olyan, mint különbséget tenni a között, amikor valamit mások elől titkolunk el, illetve amikor magunk elől titkolunk el valamit. Ha többet szeretne tudni az implicit és explicit attitűdök közötti kapcsolatról, nézze meg a következő linket: Nosek, 2005.
- Mit tegyek egy olyan automatikus preferenciám ellen, amit nem szeretnék, hogy legyen?
Válasz: Először is felhívjuk a figyelmet, hogy az internetes IAT tesztek nem tökéletesen pontosak. Kérjük tehát, fontolja meg, hogy megismétli a tesztet, mielőtt akárcsak hozzávetőleges következtetést vonna le az eredményéből. Másrészt nagyon is lehetséges, hogy Ön olyan automatikus preferenciával bír, amivel inkább nem kellene (a tesztet kidolgozó kutatók ebbe a kategóriába estek). Az egyik megoldás olyan élményeket keresni, melyek ki tudják törölni, vagy visszájára tudják fordítani azt az élménymintázatot, ami a nemkívánt preferenciát okozta. Ez jelentheti azt, hogy olyan dolgokat olvas vagy néz, amik az implicit preferenciával ellenkezőek. De jelentheti azt is, hogy kapcsolatba lép olyan emberekkel, akik a preferenciájával ellenkező élményeket nyújtanak. Egy praktikusabb alternatív lehetőség, hogy maradjon óvatos a nemkívánatos preferenciájával kapcsolatban, tudatosítsa, hogy az akarata ellenére befurakodhat ítéleteibe, cselekedeteibe. Továbbá Ön eldöntheti, hogy nekiáll tudatosan tervezni cselekedeteit, ami kompenzálhatja a már ismert tudattalan preferenciákat és meggyőződéseket. Ez lehet, hogy azzal jár, hogy olyanokat tesz, amit természetesen nem tenne – például mosolyog idős emberre, ha tudja magáról, hogy a fiatalokat preferálja. A pszichológiatudomány területén aktuális kutatási kérdés olyan hatékony mechanizmusokat azonosítani, melyek a nemkívánt automatikus preferenciák menedzselésére és megváltoztatására szolgálnak. A jó hír, hogy az automatikus preferenciák, amennyire automatikusak, olyannyira változtathatók. További információk a változtathatóságról: Blair 2001.
- Lehetséges, hogy egy csoport preferenciája egy másik csoporttal szemben, annak köszönhető, hogy a preferált csoport ismerősebb a másiknál?
Válasz: A lehetőség, hogy egy kategóriában (pl.: virágok) jártasabbak vagyunk (értsd: ismerősebb), mint egy másikban (pl.: bogarak), befolyásolhatja a kutatásban mért eredményt. Az is mérhető, hogy a kategóriákon belül az egyes tételekre vonatkozó szokatlan ismerősségnek nincsen az IAT-hatásra ilyen erős befolyása. Ugyanakkor létezik egy ismert kapcsolat az ismerősség és a kedveltség között – az emberek hajlanak arra, hogy kedveljenek dolgokat, amelyeket jobban ismernek, mint amelyeket nem. Ilyen módon az ismerősség jelentős mértékben kapcsolódik az implicit attitűdökhöz. Mind a Rassz, mind a Kor IAT webverziójában használt arcoknak ismeretlennek kell lenniük, ezért ezek mind számítógépes program által alkotott alakok – egyikük sem valós személy. További, részletesebb információkat talál Ottaway et al., 2000, Dasgupta et al., 1999, valamint Rudman et al., 1999. Az ismerősség és a kedveltség fontos kapcsolatban állnak, ami visszavezet minket a klasszikus pszichológiakutatáshoz. Tehát az ismerősség szerepet játszhat a kategóriák kedveltségében – az emberek hajlanak arra, hogy kedveljenek olyan dolgokat, amelyeket jobban ismernek, mint amelyeket nem. Ez egy implicit előítéletként bukkanhat fel, s alapja az ismeretlenség lehet. Szívesen gondoljuk azt, hogy ez lehet a magyarázata a kisgyerekek sajátcsoport-preferenciájának – preferálni, ami ismerős. Olvassa el! Baron & Banaji, 2006.
- Ha a Fekete-Fehér IAT eredményem automatikus preferenciát mutat a fehérekkel szemben, az azt jelenti, hogy előítéletes vagyok?
Válasz: Ez egy nagyon fontos kérdés. A szociálpszichológusok az ’előítéletes’ szót az olyan ember leírására használják, aki a különböző külső csoportokkal szembeni negatív attitődöket és diszkriminatív viselkedést helyesli vagy elismerően nyilatkozik róla. Sok ember, aki a Fekete-Fehér IAT tesztben automatikus fehérpreferenciát mutat, ezen definíció értelmében nem előítéletes. Lehet, hogy az IAT eredménye olyan elfogultságot mutat, melyet tudatosan nem helyesel, vagy pont ellentétes a szándékos attitűdjeivel és meggyőződésével. Azok az emberek, akik egyenlőségelvű tudatos attitűdökkel rendelkeznek, az automatikus fehérpreferencia ellenére képesek lehetnek előítélet-mentes módon cselekedni, részint aktív erőfeszítéseket tesznek azért, hogy megelőzzék, hogy az automatikus fehérpreferenciájukból diszkriminatív magatartás alakuljon ki. Ugyanakkor, ha alábbhagynak az aktív erőfeszítésekkel, ezek a nem előítéletes emberek valószínűleg gondolatban vagy cselekedeteikben diszkriminálnak majd. A szociálpszichológusokat komolyan érdekli az implicit és az explicit attitűdök közötti kapcsolat kérdése, néhányan közülük a rasszokkal kapcsolatos attitűdök kérdését kutatják. További információk Banaji, Nosek, & Greenwald, 2004.
- Más országokban is előfordul az automatikus, rasszokkal szembeni vagy etnikai preferencia különböző csoportokkal szemben?
Válasz: Igen. Kimutatták már az IAT-t használó, különböző ázsiai, európai és ausztrál csoportoknál. Erős a gyanúnk, hogy ez az automatikus preferencia univerzális jelenség.
- Miért preferálja sok ember automatikusan a fehéreket a feketékkel szemben?
Válasz: Az automatikus fehérpreferencia az amerikaiak körében azért terjedhetett el, mert a feketék csoportjához kapcsolódó negatív asszciációk mélyen beivódtak ebbe a társadalomba. Ehhez a tanuláshoz az amerikai kultúrában élő, a fekete amerikaiakkal kapcsolatos nagyszámú negatív asszociáció és a tömegmédia is hozzájárulhatnak. Az ilyen negatív vonatkozások többsége az USA-ban megjelenő, rasszok alapján történő diszkrimináció hosszú történelmének maradványa lehet inkább, mint a médiában történő, diszkrimináló bánásmódért tett, átgondolt törekvések eredménye.
- Mit értünk 'implicit' attitűd alatt?
Válasz: Az attitűd egy tárgy pozitív vagy negatív értékelése. Az implicit attitűd olyan attitűd, melyet le lehet vakarni az asszociált tárgyról. Például: A céget, amelynél a házastársa dolgozik, egy jogi perben megtámadták. A hajlandóság, hogy azt higgye, a cég ártatlan, az Ön házastársa irányába mutatott pozitív attitűdjéből következik, pozitív attitűdje a cégről egy indirekt (implicit) indikátora a házastársával szembeni pozitív attitűdjének. (Ha azt hiszi, a cég bűnös, a házasság lehet, hogy bajban van!) Az 'implicit' szót azért használjuk, mert ezek az erős attitűdök gyakran rejtve maradnak a nyilvánosság elől, és még a saját tudatosság számára is. További háttérinformációkat olvashat az implicit attitűdökről this paper (Banaji, 2001).
- Mit értünk 'implicit' sztereotípia alatt?
Válasz: A sztereotípia az a meggyőződés, hogy egy csoport tagjai bizonyos jellemvonásokkal bírnak (például az a meggyőződés, hogy a nők tipikusan gondoskodóak). Az implicit sztereotípia olyan sztereotípia, ami elég erős ahhoz, hogy tudatos kontroll nélkül működjön. Például: Próbálja meg feltenni ezt a kérdést: John Walters egy híres személyiség neve? Ha azt gyanítja, igen, és különösképp, ha valószínűbb volna, hogy igenre gondol, mint abban az esetben, hogyha a kérdés Jane Waltersről szólt volna, akkor közvetlenül egy a férfiak csoportjához (sokkal inkább, mint a nők csoportjához) kapcsolódó sztereotípiát használna, nevezetesen a hírnevet-érdemlő teljesítményt. És ez állna fenn, még akkor is, ha létezik híres nő hasonló hangzású vezetéknévvel (pl.: Barbara Walters). Ezt a fajta döntést használták az egyik első, implicit sztereotípiákról szóló kísérleti tanulmányban (Banaji & Greenwald, 1995; Banaji, Hardin, & Rothman, 1994).
- Mit értünk 'explicit' attitűdök vagy meggyőződések alatt?
Válasz: Az explicit attitűdöket vagy meggyőződéseket közvetlenül fejezzük ki, vagy nyilvánosan állítjuk. Például, mint ahogyan az IAT elvégzése előtt az a kérdés, ami arra vonatkozik, hogy kedvel-e különösen csoportokat, vagy tudományt vagy saját magát, ez az Ön explicit vagy tudatosan hozzáférhető attitűdjeit példázza. A sztenderd eljárás arra, hogy tetten érjük az ilyen direkt kifejezést, ha megkérjük az embereket, hogy számoljanak be róla, vagy írják le (az eljárás 'önbeszámolóként' ismeretes, ha kutatásban használják). Például, ha vett valaha részt közvélemény-kutatásban, az Ön által adott tipikus válaszokat explicit attitűdöknek vagy meggyőződéseknek nevezhetnénk.
- Mi a különbség az 'implicit' és az 'automatikus' folyamatok között?
Válasz: A "tudattalan", "automatikus" és "implicit" fogalmak szorosan összefüggnek. Mindhárom kifejezés mentális asszociációkra vonatkozik, melyek olyan jól megalapozottak, hogy tudatosság nélkül működnek, vagy szándékolatlanul, vagy kontroll nélkül.
- Mi a különbség a 'preferencia' vagy 'attitűd' és 'asszociáció' között?
Válasz: Az 'asszociáció' egy mérték, hogy mennyire kapcsolódik vagy asszociálódik egy fogalom egy másik fogalomhoz. Például valaki lehet, hogy a reál területeket inkább a férfiakkal, mint a nőkkel kapcsolja össze, a különböző férfi és női kompetenciákról szóló meggyőződései miatt, vagy azon megfigyelés okán, hogy az ezen tudományokban különböző arányban vesznek részt férfiak és nők. Ez a típusú asszociáció egy sztereotípiára vonatkozna: a fogalom (reál területek) asszociációja az attribútummal (férfiak vagy nők). A 'preferencia' vagy 'attitűd' az asszociáció speciális fajtája. Egy attitűd egy fogalom és egy jó/rossz, pozitív/negatív vagy kellemes/kellemetlen értékelés közötti asszociáció. Az IAT a fogalmak és értékelések közötti asszociációt tudja mérni, amit automatikus preferenciaként vagy attitűdként értelmezünk. Például a Kor IAT tesztben, ha a Fiatal és jó közötti asszociáció erősebb, mint az Idős és jó közötti kapcsolat, az a Fiatalok implicit preferenciáját jelentené az Idősekkel szemben.
|
